Arzén és levendula

Január 31-én, kedden a József Attila Színházban voltam a kolléganőimmel. Már évek óta járunk havi rendszerességgel, változó létszámmal. Kezdetben Anita barátnőmmel kettecskén találtuk ki( talán 2008 körül), hogy havonta megyünk. Néhány hónap múlva csatlakozott Hajni,és jelenleg 5-8 csaj jön össze mindig másik színházban.

Szóval most az Arzén és levendula című bűnügyi bohózatot néztük. Korábban nem ismertem a történetet. A leírás alapján vígjátékot vártam. Őszinte leszek: az első felvonást végig unatkoztam😩, és ha jól emlékszem tapsot nem is nagyon hallottam.Csak a végén. A történet jónak ígérkezett: "Miközben a háború kellős közepén az egész világ lángokban áll, Brooklyn és a Brewster nővérek levendulaillatú háza maga a béke szigete. A köztiszteletnek örvendő és tündéri természetű öreglányok - miközben fáradhatatlanul jótékonykodnak - egy titkos szenvedély rabjai: szerető család és meleg otthon nélkül élő idős férfiak utolsó óráit édesítik meg, nem igazán hétköznapi módon. Velük lakik unokaöccsük, Teddy, aki pincéjükben saját kezűleg ássa ki a Panama-csatornát, és abban a tévhitben él, hogy ő az Egyesült Államok elnöke, Theodore Roosevelt. Másik unokaöccsük Mortimer, színikritikus. És hogy teljes legyen a család, van még egy harmadik unokaöcs is, Jonathan, aki átoperált arccal bujkál a rendőrség elől, és épp a legrosszabb pillanatban érkezik meg dr. Einsteinnel és egy gyanúsan nehéz csomaggal. Később betoppan egy rendőrfelügyelő, aki civilben titkos drámaíró, majd Jonathan dicsekszik el igen furcsa és meghökkentő dolgokkal. A váratlan események zuhatagában egy rejtélyes hulla kerül elő a ládából, ami felborzolja a kedélyeket, és lassan mindenki elveszti a fejét. De hogy mitől és hogyan, azt természetesen nem árulhatjuk el..."